A kiállított munkák nyersanyagaként jegyzetek, bevásárlólisták, gyorsan felírt nevek, telefonszámok újraolvasása szolgált. Újraolvasás helyett inkább az újranézés kifejezés volna helytállóbb, mivel ezúttal nem tartalmi áttekintésről van szó. Tudatosan először kerültek ezek a gyors kézírással készült jegyzetek vizsgálat alá, abból a nézőpontból, amelyből a képeket szemléljük. Az apró kézírásrészletek beszkennelve, és nagy léptékkel felnagyítva magukon hordozva a technika plusz nyomait új jelentésekkel gazdagodnak, gyakran az eredetiből részletként is sokat megőrizve. Az önmagukban is érdekes képek jobban láthatóvá teszik azt is, hogy amikor kézzel írunk, egyidőben az írás dimenzióján túl is készítünk "feljegyzéseket", amelyek gyakran egészen más dolgokról számolnak be szinte mindig magasabb művészi igénnyel. A mi kultúránkban már elfeledett a szépírás hagyománya, így ez a fajta feljegyzés nem tudatos, viszont nem is határozza meg annyi előkép. A kézírás képeinek ilyen utólagos keresése, felmutatása talán tekinthető egyfajta "negatív" kalligráfiának is.