program 2001: science + fiction / tudomány és fikció nemzetközi médiaművészeti kiállítás rejtett paraméterek Erdély Miklós négy filmje update 2.0 összeállítás az 1997 és 2000 között Németországban készült médiaművészeti munkákból tudományos fikció a médiaművészetben nemzetközi szimpózium Intermédia a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszék diplomakiállítása partnerek







A jövő megismétlése
Interaktív installáció, 2001


Az installáció egy elképzelt, örökérvényű jövőben - Dante Infernójában - való utazás, mely a gravitációs lencse-hatás tér-idő torzulásai során időutazássá válik.

A művet két projekció alkotja. Az egyik képe egy virtuálisan megalkotott tér, melynek vizualitása Dante Infernójának és az asztrofizikai fekete lyukaknak spirális szerkezetébőől indul ki. A dantei univerzum és az univerzumról alkotott legújabb tudományos elképzelések a virtuális térben egy új, egyesült világot hoznak létre, a néző ebben közlekedik. A tölcsérforma köré rendeződnek az időrács-szerű spirális pályák, amelyek mentén a néző mozog. Ezekben különböző torzított geometriájú testek sokasága található, melyek gravitációs vonzóerővel rendelkeznek: amikor a néző a közelükbe ér, magukhoz vonzzák. Ekkor következik be a gravitációs lencse-hatás (az Einstein-lencse tér-idő torzulásai): a projekció képe eltorzul. Amennyiben a megközelített objektum gravitációs ereje kicsi, úgy könnyen eltávolodhatunk tőle, ellenkező esetben csak a fizikai térben való nagyobb helyváltoztatással tudunk tovább haladni. A gyűrök között haladva a tér egyre szűkebbé válik, az objektumok egyre szaporodnak, így a gravitációs erő is sűrűsödik, mozgásunk egyre nehézkesebbé válik. A kép egyre erősebben és gyakrabban torzul. A virtuális térben többféle spirális tér létezik, melyek az Infernóról a 13. századtól napjainkig alkotott elképzelések alapján készült szerkezeti vizualizációk. Ezekben utazva a dantei események is fellelhetőek. A néző egy előre megszerkesztett spirális pálya eseményeit éli át, ezek mikéntjét, az egyes momentumok sorrendjét azonban ő választhatja meg, így mindenki saját utat jár be.
A másik projekció felülről mutatja a tölcsér szerkezetét. Itt a néző saját mozgását is nyomon követheti, mivel az ábra folyamatosan jelzi, hogy éppen melyik cerchio-ban tartózkodik. Minél beljebb haladunk a spirál szerkezetben a körforma a mozgásnak megfelelően egyre jobban torzul. A kép mellett a néző helyzetének megfelelően a hang is hasonlóképpen torzul. Az Inferno bejárásának kezdetekor ez a hang még jól kivehető beszélgetés - Dante Infernójáról szóló hétköznapi társalgás -, egyre beljebb haladva azonban zörejjé válik.